Zsolt, 18 éves, a Fachhochschule Schmalkaldenre jár, Németországban. 10 pontban foglalja össze, amit a német felsőoktatásról és életről tudni érdemes. Elöljáróban: csajozni nehéz, minden más csodálatos.
1. Suli: az előadásokat nagyon élvezem!! Az elsö féléves átlagom olyan 2,5 lett, ami magyar rendszerben a 4es és 3as között van félúton. A szünetek azok a magyar rendszertől el vannak csúsztatva. Ja, meg nincs ilyen faszság, hogy zh (mondjuk nem is tudom pontosan, mi az a zh, ilyen dolgozat, nem?:D) meg különböző „időszakok”... bejársz az előadásra, (vagy nem, mert nem írnak fel meg semmi ilyen), aztán megírod a vizsgát félév végén. Ha megbuktál, megírod még egyszer. Ha azon is megbuktál, akkor megírod még egyszer. Ha azon is megbuktál, akkor sem dobnak ki, csak nem lesz jóváírva a bizidben. Meg nincsenek ilyen faszságok, hogy index, meg kredit meg haggyadmár…!:D Vannak előadásaid, aztán jólvan ennyi.
2. Tananyag/könyvek: ebbe a kategóriába sorolnám a tananyagot, ami nálunk úgy működik, hogy minden profnak van saját szkriptje, azt letöltöd a suliszerverről, kinyomtatod és kész. Nem kell könyveket venni, ami kell, az meg benn van a suli saját könyvtárában… ott is online ki tudod venni a könyvet, nem kell keresgélni
3. Diákigazolvány: bár magyar rendszerből abszolút nincs tapasztalatom, sokan szidják a neptunt, nekem fogalmam sincs milyen, nálunk a sulinak van saját rendszere, ami nagyon átlátható meg gyors, nem volt gond a vizsgáknál. Ami tetszik, az a diákigazolvány, ez egyben a szemeszterjegyem – szóval egész Türingiában ingyen vonatozom – a menzajegyem, a könyvtárjegyem, meg belépő bulikba... fel lehet tölteni több helyen pénzzel, és ezzel fizethetsz a menzán. Tök poén, mert ki se kell venni a pénztárcából, csak odatartod a menzásnéninek és kész. Szóval 2 másodperc alatt fizetsz a menzán.
4. Menza: a menza nagyon príma, mindig van 4 féle kaja, amiből egy mindig vega, vagy ilyen überBIO-faszság. Finom, és diákbarát árak vannak. Ami hiányzik: a fehér kenyér. Nincs, egyszerűen nem létezik, sehol, még zsömle sem, semmi! A fehér kenyeret egyszerűen el kell felejteni.
5.Szex/buli: én itt elég fiatalnak számítok a magam 18 évével, az átlagéletkor 24-25 a csoportomban (első szemeszter volt!). Ez nem is lenne baj, ha nem lenne minden csaj eljegyezve/gyerekkel. És ez nem vicc. De azért van, azt hiszem, mert középiskola után mindenki megy dolgozni olyan 3-4 évet, utána egyetem/fősuli. Ezért aztán mindenkinek van kocsija (jó nem feltétlenül valami nagy autó), és 18 évesen már senki nem lakik a szüleinél. Jó, nem mondom azt, hogy fél év alatt azt vártam el, hogy én leszek itt a k*vanagy nőcsábász, de valami nőcit már össze kellett volna szedni. Bezzeg Münchenben könnyebben ment… Ami nehéz: elfelejteni a visszatekintést azokra a magyar nőkre, akiknél lenne esélyem. Furcsa, nem? Szinte soha nem megyek Magyarországra, mégis azokon gondolkodom, akiknél normál esetben lehetne esélyem, wtf? Fizikailag megvalósíthatatlan és irracionális, de nem tudok segíteni rajta. Most már nagyrészt leküzdöttem ezt a dolgot, de ezt a részt úgy szívesen kihagytam volna. A bulik jók, meg olcsók! A sör finom, az emberek, 0,2-es, 18%os piákat isznak "felesnek/rövidnek", vicc! Nálunk meg ugye 0,5ös, 50%osok mentek, hát ja. Az emberek nagyon gyengén bírják a piát, hamar berúgnak… hát én edzettebb vagyok!!!
6. Bürokrácia: az első benyomást mindenképpen a német bürokrácia tette rám… minden kis papír, iratok rendszerezve, lefűzve, igényesen… a személyi adathalmaz, lakcímbejelentés, társadalmi biztosítás, iskolai hivatalos papírok, számlák, befizetések, kifizetések, szóval minden, ami a bürokráciába beleszámít, nagyon átláthatóan és érthetően van kitalálva.
7. Infrastruktúra: eléggé eldugott kis helyen lakom, de a vonatok jól járnak nagyon, és elég jó a hálózat. Nekem ugye a vonat ingyen van akárhova. Magyarországgal ellentétben itt nincsenek távolsági buszok.
8. Lakás: Németország „Bundeslandonként” un. „diák-művekre” van osztva. Ezek megvesznek nagy lakóházakat, felújítják őket, és a helyi diákoknak kiadják. Abban az értelemben kolesz, hogy csak diákok vannak az egész szálláson, de gyakorlatilag albérlet, mert hát… albérlet.
9. Bank: a legnagyobb téma! Magyarországon az OTP-nél vagyok, itt a DKB-nál, és ÓRIÁSI a különbség. Amíg Magyarországon voltam, szerettem az OTP-t, mert sok automatájuk volt, ahol relatív olcsón vehettél ki pénzt, sok fiókjuk volt, ahol tudtál személyes tanácsadást kérni meg volt internetbank, sőt, ha sztár vagy kaptál prepaid(!) mastercardot. De ami itt megy, hát az elégge megszégyeníti az OTP-t! Online-bankom van, maestro+dombornyomott VISA egyből, a világ bármely pontján ingyen veszek ki/utalok át/fogadok/váltok/stb. pénzt. Az online-bank átlátható, gyors, bizti, mint a bürokrácia. A számlavezetés is ingyen van, minden. Az OTP-t meg már utálom, mert a prepaid mastercardot csak Magyarországon tudod használni, 2000 forintokba kerül, ha kiveszel/átutalsz/váltasz pénzt, az online bank meg egy nagy hányás.
10. Hazajárás: karácsony, húsvét, nyár. Szinte mindenhova repülök, mert olcsó, de a vonat is jó, ha több cuccot akar az ember magával vinni.
