Andi Genovában erasmuszolt az előadóteremben tengerparti kilátással.
Tengerpart
Az egyetem épülete a tenger partján pihen. Bizony, ebben volt részem tavaly. Genovában nem csak az csodálatos, hogy gyönyörű fekvése van – a Ligur-tenger és a hegyes-dombos vidék találkozása felejthetetlen látvány – hanem az is, hogy egyetemi éveim alatt először sikerült rávennie arra, hogy rendszeresen bejárjak az előadásokra, és ebben nem kis szerepe volt a suli ablakaiból látható hatalmas kékségnek! Nincs ennél nagyobb motiváció!
Nincsen elektronikus ügyintézés
A genovai egyetemen nincs ETR, Neptun, meg hasonló finomságok. Ez egyrészt remek, mert nem kell előre felvenni sem tárgyakat, sem vizsgákat, az ember arra jár be, amire szeretne és elég vizsgaidőszakban eldönteni, hogy miből szerzi meg a krediteket. Másrészt ez a rendszer nagyon lassú és körülményes, egy magyar diáknak nehéz megszokni, hogy semmit sem lehet elintézni egy kattintással.
Tudni kell olaszul
Ez nagyon fontos, de gondolom, nem mondok újat vele: az olaszok nem beszélnek angolul. Nem is nagyon tanulják, nem is érdekli őket. Így aztán azt tanácsolnám, hogy csak az válassza Olaszországot ERASMUS- tanulmányokra, aki legalább minimális szinten kommunikál olaszul(a többi úgyis ráragad később) Ha mégsem beszélsz semmit, de szeretnél menni, akkor javaslom, hogy mindig olyan külföldiek társaságához csapódj, akik tudnak olaszul, ugyanis az élet minden területén (lakáskeresés, suli, számlák, étterem, bolt)nehézségeid lehetnek, ha nem érted amit mondanak, vagy éppen érted, de nem tudsz válaszolni. Tehát: tanulni, tanulni, tanulni OLASZUL!!! Megéri.
Olasz
Ha bírod a pörgést, a hangzavart, imádod az életvidám, mindig mosolygós embereket, a folyton udvarló, kedveskedő fiúkat, ha érdekel egy ország, ahol „mindig süt a nap”- szó szerint és átvitt értelemben is – akkor Itália neked való hely. Ha azonban nem szereted az állandó zajt magad körül, nem bírod a szervezetlenséget, a hanyagságot, felhúzod magad, ha elkésik, akire vársz, ha kiborít a közlekedési káosz, akkor menj inkább szolidabb, csendesebb népekhez lakni.
ERASMUS
Fantasztikus, felemelő, örökké emlékezetes, ’once-in-a-lifetime’ azaz csak a közhelyeket tudom sorolni. Át kell élni, mert ez olyasmi, amit nem lehet elmesélni. Nincs más módja annak, hogy lengyelekkel piknikezzen az ember az olasz tengerparton, hogy venezuelai és arab fiatalokkal bulizzon, és kóstolja meg a másik nemzet híres italait, hogy portugál társaságban mulasson a velencei karneválon, hogy törökökkel vitatkozzon vallásról vagy politikáról… és ezek csak epizódok, szösszenetek, ennél jóval nagyobb, jelentősebb valami ez a vendéghallgatósdi. Próbáld ki, mert én még olyannal nem találkoztam, aki megbánta volna, hogy kiment!!!