HTML

Ösztöndíjturista

Az ösztöndíjturista nem egyszerűen repülőjegyet vesz, szállást foglal, hanem tudatosan megtervezi a nemzetközi karrierjét és az ösztöndíjas éveit. Ehhez nyújtanak segítséget volt erasmusos diákok hasznos információkkal és érdekes történetekkel. Ha te is voltál ösztöndíjjal külföldön, küldd el az osztondijturista@gmail.com email címre, milyen volt az oktatás színvonala, sikerült-e beilleszkedni, szállást találni és hazatérve a tapasztalatokat hasznosítani. Az Ösztöndíjturista a Mohaonline.hu és a Tempus ösztöndíjbloga.

Fész

Erasmus blogok

Friss topikok

Csiga és bor - Párizsi erasmusos élmények

Írta Ösztöndíjturista — 2011.10.19. 13:52

Timi erasmusos "útikönyve" segítséget nyújt a párizsi lakáskereséshez, képet kapunk az éjszakai életről és megtudhatjuk belőle milyen nehézségekbe ütközhetünk az itthoni tárgyelismertetés során.

Kedves leendő/volt erasmusos és mindenki!

 

A 2010/2011-es tanévet a párizsi ISC Paris – School of Management-en tölthettem. Az alábbiakban az életem legcsodálatosabb évéről szóló beszámolót olvashatjátok.

 

A kezdeti nehézségek

 

Szeptember 5-én, egy repülős útnál megengedett lényegesen több számú csomaggal szálltam fel a Párizs felé tartó vonatra. Kezemben a szükséges papírokkal, hátam mögött a hetekig tartó ügyintézéssel és pakolással, úgy gondoltam, a kezdeti nehézségeken már túl vagyok. Tévedtem.

 

Bár már indulásom előtt sokan mondták, hogy lakhelyet találni Párizsban szinte a lehetetlenség határait súrolja, én mégis úgy gondoltam, hogy kint majd egyszerűbb lesz, mint itthonról.

 

Már májusban beadtam a Párizsban létező szinte összes független kollégiumba a jelentkezésemet, (az ISC, lévén magániskola, nem rendelkezik kolival, így a lakhatást mindenkinek magán úton kell megoldania), augusztusra azonban kiderült, hogy Franciaországban az kap kollégiumot, akinek jól keresnek a szülei, az elgondolás ugyanis az, hogy minél több pénzed van, annál biztosabb, hogy fogod tudni fizetni a kollégiumot, tehát a rossz szociális helyzet nem előny, sőt, hátrány! Így tehát a francia és egyéb európai fizetésekhez képest a szerény magyar jövedelmekkel labdába sem rúghattam. Nem beszélve arról, hogy a pályázathoz olyan papírokat kell csatolni, amikkel egy nem francia állampolgár nem rendelkezhet, így a kérelem hiányos, s az rögtön elutasításra kerül. Maradt tehát az albérlet.

 

Az első napokban megnyugtatóan hatott, hogy a lakáskeresés problémájával nem vagyok egyedül. Szinte senkinek nem volt még ekkor helye, kivéve persze azokat, akik valamilyen ismerős révén már azzal a biztos tudattal érkeztek, hogy van hol lakniuk.

 

A döntő többség azonban lázasan böngészte a hirdetéseket és órákat álltunk sorba egy-egy „nyílt napnál”. Párizsban legtöbbször nem külön Neked mutatják meg az albérletet, hanem ún. nyílt napokat tartanak, amikor egyszerre több tucat ember tódul be a lakásba és igyekszik meggyőzni a tulajdonost, hogy ő a legmegfelelőbb albérlő a számára. A történethez egyébként azt sem árt tudni, hogy Párizsban lényegesen nagyobb a kereslet albérlet iránt, mint a kínálat, így nem ritka, hogy a reggel 7 órakor az interneten megjelent hirdetés 8 órára már nem aktuális.

 

Szép lassan aztán mindenki, köztük 3 hét után én is, megtalálta a kis zugát. A zug szót itt szó szerint kell érteni, hiszen Párizsban iszonyúan magasak az albérletárak, így a diákok rendszerint egy 8-10 m2-es „lakásban” laknak, ami általában az 5.-6. emeleten van, lift nélkül persze, és szoba magában foglal egy ágyat, egy konyhát, egy zuhanyzót, egy szekrényt, valamint a folyosón lévő WC használati jogát. Mosógép szinte egy lakásban sem található, cserébe mindenki olyan „amerikaiasan” mosodába jár, melyek egymást érik az utcán.

 

Hogy konkrétumokat is említsek, az átlagos havi lakbér 500-600 euro körül mozog, de ezek a kis „lakások” már 400 euróért is kivehetőek, ha szerencséje van az embernek.

 

Néhány jó tanács a lakáskereséshez:

 

1, Diákok részére a francia állam biztosít egy CAF nevezetű lakhatási támogatást, ami – függően a bérelt ingatlan alapterületétől – 100-150 euró is lehet! Ezt a kerületi CAF irodában lehet igényelni, de a kinti koordinátorok biztosan bővebb információval tudnak majd erről szolgálni.

 

2, Bármennyire is kétségbeesett legyél, sose utalj át előleget, vagy kaukciót semmiféle külföldi bankszámlára. Csak akkor fizess, ha mindkét (!!!) kulcs, egy szerződés (ez egy hivatalos formanyomtatvány, úgyhogy biztos felismered), és a főbérlő személyigazolvány-másolata a kezedben van, mert csak az első hónap alatt nem egyszer fordult elő, hogy külföldi diákokat vertek át, és lettek szegényebbek 1500-2000 euróval.

 

Jó hír viszont, hogy ha ezen a projekten túl vagy, akkor már tényleg csak annyi dolgod van, hogy élvez a nagy betűs párizsi ÉLET-et :) !

 

ISC Paris – School of Management

 

Aki azért választja Franciaországot erasmus-tanulmányai célpontjaként, mert tényleg tanulni és szakmailag fejlődni szeretne, az kétszer is gondolja meg, hogy valóban ez az egyetem-e a neki megfelelő.

 

Bár tapasztalataim a többi iskolát illetően nincsenek, erről a magánegyetemről azonban elmondhatom, hogy az oktatás színvonala hagy némi kívánnivalót maga után.

 

Az alapszituáció az, hogy a francia oktatási rendszert követve a diákok 2 év előkészítő, 2 év BA/BSc és 1 év MA/MSc után kapnak diplomát, tehát egyetemi tanulmányuk mindössze 3 évig tart. Logikusan az ember azt gondolná, hogy ők ez alatt a 3 év alatt tanulják meg mindazt, amit mi 5 év alatt, de ez nem így van: 3 év alatt kb. ugyanannyit tanulnak, mint mi a BA/BSc képzés alatt. Ebből következik, hogy –ezen az egyetemen legalábbis- nagyon nehéz olyan tárgyakat felvenni, amiket itthon még nem tanultunk, s így a tárgyak kiváltása is kb. lehetetlen. Persze néha akad egy-két olyan tárgy, ami több, mint 75%-os egyezést mutat az itthoni kötelezővel, vigyázni kell azonban, nehogy ezt a bizonyos, számunkra fontos tárgyat végül tényleg elindítsák…

 

Másrészről annak, aki elsősorban nyelvet tanulni és egy felejthetetlen félévet eltölteni szeretne, annak melegen ajánlhatom az ISC-t, ugyanis erre az iskolára valóban igaz, hogy egy „szabadidőközpont”. A vizsgák meg sem közelítik egy corvinusos zh nehézségi fokát. A legtöbb tanár összeteszi a két kezét, ha tudunk angolul, akkor pedig garantáltan a kedvencei közé fogad, ha még franciául is beszélsz. Ami az órákat illeti, a bejárás kötelező, főleg gyakorlatok vannak, van katalógus és nagyon sok a szóbeli prezentáció, beadandó, persze ezeket is az itthoni butított változataiként kell elképzelni. Az is nagyon pozitív, hogy a tanárok, akik az angol nyelven folyó kurzusokat tartják, tökéletesen beszélnek angolul, mert szinte mind élt néhány évet valamilyen angol nyelvterületen, így tőlük tényleg lehet valamit tanulni, ha mást nem is, de angolt mindenféleképp:).

 

A diákélet szintén nagyon jó az ISC-ben. A Corvinushoz hasonlóan itt is nagyon sok diákszervezet van, amikhez akár egy fél évre is lehet csatlakozni. Ezek a szervezetek egymás ellen szervezik a különböző programokat, így a heti minimum 2 buli garantált. (A bulizásról bővebben picit később.)

 

Külön csoport foglalkozik az Erasmusosokkal, ami ritkaságnak számít Franciaországban. A kinti Cosmo tevékenysége persze meg sem közelíti az itthon ESN-ét, de azért igyekeztek minél több programot, kirándulást szervezni nekünk, főleg az első, integrációs héten tettek ki magukért.

 

Az épület maga egyébként Párizs külvárosában, Levallois-Perret-ben fekszik, de köszönhetően a kiterjedt tömegközlekedési hálózatnak viszonylag könnyen megközelíthető. Az egyetem 3 épületből áll, az ISC1-ben vannak a diákszervezetek, és a Cafeteria, az ISC2 a BA-soké, az ISC3-ban pedig a mesteresek vannak. Kinézetre az egyetem leginkább egy általános iskolára hasonlít és a benne lévő termek is elég picik, de tekintve, hogy összesen 2000 diák tanul ott, nincs is szükség egy Corvinus méretű épületre. Ennek következtében viszont a légkör nagyon barátságos, ha nem is személyesen, de legalább látásból mindenkit ismersz már néhány hónap után.

 

A mindennapi élet

 

Feltehetően nem lepek meg senkit, ha azt mondom: Párizs csodálatos. Itt sosem lehet unatkozni, vagy egyedül érezni magad, hisz annyi lehetőség, ember és látnivaló van, hogy nekem 9 hónap is kevés volt ahhoz, hogy mindent kipróbáljak és megismerjek, amit szeretnék.

 

A francia emberek nagyon kedvesek, segítőkészek. Közel sem stresszelnek annyit, mint mi, magyarok, hanem inkább élvezik az életet. Nagyon jó érzés volt látni, hogy nagyon sok, az útikönyvekben leírt dolog tényleg igaz: a reggelit, kávé, croissant és újság társaságában egy-egy kávézó teraszán fogyasztják, ebédszünetben a Szajna parton eszik a „palacsintát”, vacsorára csigát rendelnek az étteremben és a sajt a pohár borral valóban minden étkezés után dukál.

 

Egyértelmű persze, hogy nem minden arany, ami fénylik – maga a megélhetés sokkal drágább a magyarországi viszonylatokhoz képest. Persze itt is lehet találni olyan boltokat, módszereket, amikkel lehet spórolni, de arra azért mindenféleképp fel kell készülni, hogy ez a félév sokba fog kerülni.

 

Pláne, ha a bulizást vesszük.

 

Párizsban több, kifejezetten erasmusos szórakozóhely van, ahova éjfélig általában ingyenes a bejutás, utána viszont 12-20 euro, attól függ, melyik helyről beszélünk. A vasárnapot kivéve nincs olyan nap, hogy ne lenne valahol buli. Szerencsére a helyek felosztják egymás között a napokat, így akár minden nap más helyre lehet menni, ha szeretnénk. Ezeken a helyeken a fogyasztás szintén nagyon drága, 8-10 euró egy ital!

 

Azért szerencsére jó néhány utca van, ahol egymást érik a bárok, és ezekben minden nap van Happy Hours, ahol 2-3 euróért sört, 4-5 euróért pedig pl. koktélt lehet kapni.

 

Az éjszakai közlekedés szintén nagyon jó. A metrók hétköznap 1-ig, hétvégén pedig 2-3-ig közlekednek, és ez után is el lehet jutni bárhova éjszakai busszal, amik 15-30 percenként járnak.

 

Az RATP egyébként napközben is lepipálja a BKV-t. A 14 metróvonal mindegyikén 2-3 percenként közlekednek a szerelvények, és buszmegállók is kb. 2 perc gyalogútra találhatók egymástól. 

 

Maga a tömegközlekedés egyébként szintén drága, de ha diákbérletet (imagine R-t) igénylünk, akkor ez is viszonylag olcsón megoldható.

 

Párizsban – valószínűleg -  épp a magas viteldíjak miatt sokan gyalogolnak. Persze az sem elhanyagolható, hogy sétálva lát a legtöbbet az ember, és higgyétek el, itt aztán tényleg van mit nézni!

 

Sokan mondják, hogy Párizsban rossz a közbiztonság. Ez egyáltalán nem igaz. Persze van néhány környék, amit sötétedés után ajánlatos elkerülni (Bois de Boulogne, 18. és 19. kerület), de én egyszer sem féltem, míg ott voltam, pedig volt, hogy éjszaka sétáltam haza a Szajna-parton egyedül…

 

Kint létem alatt nekem összesen két olyan dolgot sikerült összegyűjtenem, ami valamelyest Párizs ellen szólhat: 1, nincs strandja :) , 2, a francia adminisztráció gyötrelmei.

 

Utazásom előtt el sem tudtam képzelni, hogy az ügyintézés lassabb és körülményesebb lehet bárhol, mint Magyarországon, most viszont már sokkal jobban értékelem a néhol körülményes corvinusos bürökráciát. Franciaországban egy-egy válaszlevélre kb. 2 hónapot kell várni és egy esetleges pályázat benyújtása után jó esetben szintén 2 hónap, míg válaszolnak, de ha mégsem, akkor Neked kell utánajárnod, hogy beérkezett-e hozzájuk a leveled, mert néha az is előfordul, hogy ott van a fiók mélyén, csak nem veszik észre, hogy még nem dolgozták fel…

 

Mindezek ellenére, minden kétséget kizáróan állíthatom, hogy számomra Párizs és az ISC Paris volt a tökéletes választás. Az itt eltöltött egy év olyan élményeket és tapasztalatokat adott számomra, melyektől csak több és boldogabb lettem.

 

Biztos vagyok benne, hogy aki egy kicsit is hasonlóan látja a világot, mint én szintén szerelembe fog esni és ő is örökre visszavágyik majd Franciaország szívébe.

 

Ha beszámolómmal valakit sikerült „meggyőznöm”, de a cseppet sem egyszerű ügyintézés vagy kint léte alatt elakadt és segítségre van szüksége, nyugodtan keressen, e-mail címemet az Erasmus irodában megtalálja.

 

Cserébe viszont én is kérnék valamit! Ha Párizsban jársz, dobj egy csókot a városnak helyettem is :) !

 

Üdvözlettel:

Tomasovszki Tímea

A bejegyzés trackback címe:

https://osztondijturista.blog.hu/api/trackback/id/tr243314767

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása