Még a hidegben kezdődött ez a kaland, azóta már biztosan sikerült az óceánban is csobbanni Petinek és barátainak, akik Portugáliában voltak erasmusszal ösztöndíjasok. Mikor megérkeztek még szállásuk sem volt, mégis minden megoldódott.
Két hónappal ezelőtt érkeztem egy csoporttársammal Coimbrába, ahol összesen négy hónapot fogunk eltölteni az Erasmus programnak köszönhetően. Azzal a céllal pályáztunk, hogy új embereket, városokat és kultúrákat ismerjünk meg, valamint, hogy szórakozzunk. Jelenleg félúton járunk, de már elmondhatjuk, hogy megérte és semmiképp sem szabad kihagyni egy ilyen lehetőséget.
A kezdet persze nem volt egyszerű. Kezdve azzal, hogy az otthoni egyetem csupán a tanulási lehetőséget és némi anyagi támogatást biztosít, így minden másról nekünk kellett/ kell gondoskodni. Amikor kiléptünk a coimbrai vasútállomás kapuján a bőröndjeinkkel, még nem tudtuk hol fogunk aludni az előttünk álló négy hónapban.
Egy portugál diák segítségével – akinek az elérhetőségét a helyi egyetem még a kiutazás előtt elküldte – sikerült szállást találni, ráadásul nem is akármilyet. Rendkívül jó helyen, a diákélet központjának számító Praca de Republica-hoz közel, kiváló áron.
Ezután következett a rengeteg papírmunka elintézése, szaladgálás jobbra-balra, tájékoztatás az otthoni egyetemnek, tantárgyak felvétele stb. Nagyjából három hét kellett ahhoz, hogy kényelmesen elhelyezkedjünk és élvezni tudjuk az ittlétet.
Azóta rengeteg Erasmusos diákkal ismerkedtünk meg, amiben nagy segítséget nyújtott egy klub, amely a külföldi diákoknak szervezett programokat. Például közös vacsorákat, utazásokat, amik mindig remek hangulatban teltek.
Óriási a diákélet Coimbrában, rengeteg lehetőség van az éjszakai szórakozásra. Eleinte furcsa volt számunkra, hogy milyen későn kezdenek el élni a portugálok (hajnali 1 és 3 óra között indul be a buli), de ezt hamar meg lehet szokni.
Amit tovább tartott megemészteni, hogy a portugál lakásokban nincs fűtés. Mielőtt utaztunk abban a hitben éltem, hogy itt bizony jó idő lesz, még talán kabátra sem lesz szükség. Nem így van. Ezekben a hónapokban napközben ugyan 15-20 fok körüli a hőmérséklet, éjszaka azonban jócskán 10 alá csökken, amit takaró és fűtés hiányában igencsak megéreztünk. Kénytelenek voltunk egy elektromos fűtőberendezésre beruházni, amely megoldotta ezt a problémát.
Amit a városról tudni kell, hogy a Mondego folyó partján, nagyon szép helyen fekszik és szinte minden pontja besétálható, ha bírja az ember a rengeteg emelkedőt, lépcsőzést. Közel van a városhoz az óceán is, körülbelül 2 euróból másfél óra alatt oda lehet érni. Megéri, mert a látvány gyönyörű.
A portugál emberekről elmondható, hogy nagyon kedvesek és segítőkészek, habár nem mindenki beszél angolul.
Az előttünk álló két hónapban további kirándulásokat teszünk majd a közeli városokba, valamint várjuk az év legnagyobb fesztiválját, a Queima das Fitas-t, amit májusban tartanak.
